Fogalmam sincs :) (Illetve de, de az nagyon földhözragadt magyarázat volna ide... mondjuk hogy erősítendő a kötődést, vagy igazolást keresni az egységünkre...)
Már magamon is mosolygok, de tényleg minden napnak megvan az a része, amikor ezzel foglalkozom... :) Zömmel a szoptatások alatt, nézegtem, csodálom, hallgatom a kortyolást, a szuszogást (hogy ez mennyire elfeledteti az összes nyűgöt...), puszilgatom, szagolgatom, és közben kérdezgetem őt is... Kire hasonlítasz kicsi Lelle? :)
Aztán ma volt egy grimasza, tegnap egy mosolya, ébren, csaknekem... és a kettő együtt egy régi diát juttatott eszembe. 1977ben készítette az apukám.
Sosem gondoltam, hogy bármelyikük hasonlíthat rám, most sem hiszem, hogy magukon és Danin kívül bárkire is (Áron még Danira sem... :))... de ma egy kicsit megdobbant a szívem. :) Hátha van belőlem is valami bennük...
Tidak ada komentar:
Posting Komentar