Amitől színesek

Apróságok, amik mellett amúgy elsuhannék, de most összegyűltek, így gyorsan le is írom.
- Vakon használom az ékezet nélküli billentyűzetet, és nem is ütök mellé olyan sokszor.
- Mikolt hasra esett a kanapéról. Csattant. Az arcán. Most úgy néz ki, mint akit nagyon megvertek. Holnap ovi, meglátjuk megkérdik-e, verem...
- Áron a tőlem távolabbi kiságyban alszik éjjel. Elsőre olyan volt, mintha a holdra számüzetődött volna, nem is tudtam rendesen aludni, folyamatosan azt vártam, mikor ébred... 5kor inni kért, hétkor pedig a költöztetőt. Ma már tudok aludni...
- Lett szúnyogháló az ablakokon. Kivéve a konyhát, nem is értem, hogy hagyhattam ki... mentségemre legyen, hogy lányos zavaromban (mert kaptuk, és mert annyira hirtelen jött) minél kevesebbet szerettem volna... miért? Viszont ki lehet nyitni az ablakokat, teraszajtót, jöhet a friss levegő... :)
- Hanna mellúszó lábtempózik. És a víz alatt nagy kört csinál a testével. Műúszó alapgyakorlat, delfinnek hívják. Sosem mutattam neki... tehetséges. Bár ne lenne... :):)
- Áron számtalanszor beugrott a nagyvízbe karúszóval, kérdeztem tőle, szeretne-e még, erre megtanult bólogatni. :) Majd mikor az ugrálást megunta, úszóleckét kért. Egy óra alatt jutott el a nemmegyekbe-től a tudokkutyaúszni-ig.
- Túrógombócra vágyom... a hűtőben Szilvi instrukciói alapján csöpög a túrókezdeményből a lé. Holnapra kiderül, lesz-e belőle gombóc.
- Nem tudok aludni. Kétnaponta így megy ez. És lassan újra bensőségesebbre kell fűznöm a viszonyomat a Rennievel. Vagy mandulát ennem megállás nélkül.
- Hanna Szalóki Ágit énekel... majdnem dallamhelyesen. Ismeritek azt a nótát, hogy A szeretőm pakulár?...

- Újra minden nap esik. Nagyon. És nagyon dörög is hozzá. Félelmetes ez az erő, ami itt a természetet jellemzi. A növényzetet, az időjárást. Teljesen elkápráztat. Mindezt úgy, hogy közben elvileg száraz évszak van. Eredmény: bepenészedett Hanna bőrcipője, ami a bejárat előtti fonott kosár alján volt. Hm...
- Mikoltot este majdnem bennfelejtettem a kádban. Két babával játszott, az egyik nagyobb volt, a másik kisebb. Annyira elmélyülten igyekezett megmenteni a kicsit a fulladástól, hogy nem akart kiszállni. Becsuktam rá az ajtót, hogy a légkondi ne menjen rá. Tíz perc múlva kapcsoltam, hogy hiányzik egy gyerek a mesélős kuckóból. Még mindig játszott. :)
- Hanna ma mindenkinek elmesélte (a nagyszülők a skpypeon vigyáztak a gyerekekre, miközben én teregettem, Dani pakolt, Peti vacsorát készített...:)) az örömét (ő mondta így), hogy holnap Mikolt egészen ebédig marad az oviban.
- Meglett Hanna csodakulacsa. Aznap eltűnt Mikoltté... :) ezek nem szeretnek párban lenni.
- Áron hozza a velenagyságú slinget, ha azt akarja, vegyem fel. És hammog hozzá. :):)
- Hajnali kettő, megvacsorázom, és megyek aludni...