Ma nem sikerült eljutnunk anyukámhoz.
Pedig szabadságon van, két utcányira tőlünk, de egyikünknek sem sikerült déli egy óra előtt megtalálnia a telefont, így aztán mi ötösben megjártuk a cba-t, vettünk szegfűszeget a meggylevesbe, közben megsültünk, meg tyúkokat néztünk, meg kutyákatsimogattunk, aztán gyorsan megfőztem a levest, és ettünk, meg aludtunk, meg vendégülláttunk, és hopp megint este lett.
Valamikor kilenc körül azért mégiscsak felhívtam, merre jár, meg egyébként végre csend volt és Lelle is eljátszott a fotel mellett, amibe alkalmasint lehuppantam a telefonnal.
Felvette, csacsogtunk, és egyszercsak aztmondjahogy:
- Tettemvettem, aztán gondoltam ELOLVASOM A BLOGODAT, de nem írtál semmit.
Említettem, hogy két utcányira lakik tőlünk?
Tidak ada komentar:
Posting Komentar