Ilyesmiket olvasgatok, míg a lányok alszanak, én pedig már nem...
A babád hivatalosan ezen a héten elkészül. Ez azt jelenti, hogy akár meg is szülheted bármelyik percben.
Tényleg... még nincs mindenből elegem sajnos, nálam ez szokott lenni az utolsó jelzése annak, hogy valóban minden készen áll odabenn. Hannával az utolsó nap fel sem öltöztem, és nem akartam senkivel sem beszélgetni már. Mikoltnál ültem a mamámék teraszán, a szemembe tűzött a lemenő júliusi nap és én észre sem vettem. Itt még nem tartunk... De a készülődést érzem.
Ezen a héten a babák súlya és mérete nagyon különböző, de körülbelül 42-45 cm-esek és 3 kg súlyúak.
Áron szép nagyra nőtt. A pocakom 110 cm, a súlyom pedig 80,5 kg, vagyis rekordot döntöttünk. legalábbis a végállapot szerintit, mert Mikolttal 24 kg-t híztam, ami most még csak 16... 17. Kíváncsi vagyok, mekkora lesz, érzésre nem óriás, bár ahogy mozdul még mindig erősnek, határozottnak vélem. Nem tornázik, inkább csak támaszt. Néha elég fájdalmasan. :)
Ha nem bírod abbahagyni a portörlést, vagy hirtelen kényszert érzel a ruháid újrarendezésének a szekrényben, akkor hivatalosan még kotlasz. A kotlás egy általános jelenség, amikor kimerült és nagyon terhes nők hirtelen erőre kapnak és olyan ütemben kezdenek csinálni valamit, mintha az életük függne tőle.
Én meg itt magyarázom Hannának, hogy azért takarítok, mert Karácsonyra az ember tisztába teszi a szívét is, meg a környezetét is... Az ablakok majdnem mindenhol csillognak, és a szagelszívót is sikerült ma megpucolni. És mert ma van Dani születésnapja, sütöttem tortát is, és ajándékot is csomagoltam. Bezzeg a kórházi motyó... Üres a bőrönd. Az emeletre ritkán jutok fel, azért.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar