A ház, ahol élünk

Hanna két említést tett arról, hogy hol laktunk, alkunk, mióta itt élünk. Az egyiket "szálloda" becenévvel illeti, a másikat "ház"-ként emlegeti. Az otthon változatlanul a Nagy Sándor utca.
Régen elkészültek már az alábbi képek, és valamiért nem akarózott feltenni őket, és megírni ezt a posztot. Sokat gondolkodtam rajta, miért. Van pár válaszom... az egyik, hogy ha az ember egyszer megalkotja a számára tökéleteset, akkor azt keresi, nem elégszik (elégedtem meg) meg a félmegoldásokkal. Igyekszem az arcunkra formálni ezt, a sors fintora, hogy a hálószobánk alaprajza egy az egyben az otthoni... :) és mégis vannak hiányérzeteim.
Mára már néhány megfogalmazódott. Az egyik, hogy az ablakaink sötétített fóliával vannak ellátva, ami nagyon praktikus, viszont ettől az esős évszak borongós napjain elég sötét idebenn... leginkább a nappali rész, vagyis ahol az idő nagyobb részét töltjük.
A másik, a konyha. Szerettem otthon a bordó, narancs színeket, melegebb, barátságosabb lett tőle minden. Itt fehér, és fém és szürke minden (jó fantáziátlan), nincsenek felső polcok, és ez összességében kicsit idegenné teszi nekem ezt az amúgy is beveendő területet. Mára már sokkal jobban szeretem, pl. nagyon jó, hogy amerikai stílusú, szemben a sok megtekintettel, ahol a konyha egy külön helység. Itt a gyerekek legalább mindig a lábam alatt lehetnek.
A harmadik, és erre csak sokára jöttem rá, hogy nem igazán patyolat. Aki ismer, tudja, kicsit kényszeres vagyok, és szeretem, ha tisztaság van körülöttünk. (persze a saját koszunk megint más, de egy alapból kicsit és helyenként koszos... hát nem jó érzés) Ez a lakás szerintem utoljára hat éve volt kifestve, a falak tényleg nem tiszták, az ajtók ragadtak (azóta naponta mosok le egyet-felet... és rendszerint három barnás vödör vizet öntök ki a végén... de legalább tudom, melyik tiszta már... fehérek így sem lesznek, de legalább nem ragadnak), a korlátokon vastagon áll a kosz. Elsőre talán fel sem tűnik, de én itt élek, és zavar. :) Majd ha a végére érek, és lesz merszem előállni azzal a kérésemmel, hogy fessünk ki, megnyugszom... ja és várandós vagyok, ez jelent valamit? :)
A képek esőben készültek, de valamennyire rend volt (khm...), a vaku sárgított, ezért nem használtam. Így a minőség rovására ment a nagy igyekezet, de a lényeg talán látszik. Nem teszek fel minden képet ide, sőt, leginkább csak ezt az egyet, de az albumban megtalálja, akit érdekel. (Kis összehasonlítás végett a magyarországi ház is itt van :):()
A kertről nincs kép, holnap jön a kertész, előtt még készítek majd párat és egy ilyen volt ilyen lett sorozatot közzéteszek.