A szeptembert végigbetegeskedték a gyerekek. Akkor azzal ütöttem el a tényállás élét (azét, hogy mindenki egészséges, mi meg nem), hogy majd legközelebb márciusban lesznek.
Nem vártak addig, ma már kettő köhögött, meg rekedt is volt.
Így holnap itthon élvezzük egymás társaságát.
Nem mintha borzasztó volna, sem az együtt töltött idő, sem a betegség, de jobbnak gondolom most a fészekben tartani őket.
Na de a lényeg, hogy ma éjjel készen lett az utolsó ovis album is.
Vajon van-e összefüggés a majd másfél hónapos munka leadása és a gyerekeim betegségfaktora között?
Tidak ada komentar:
Posting Komentar