Március óta (akkor volt a szülinapom, és ez a mostani amolyan nagy változásokat vizionálóvá sikeredett, amiből néhány már megvalósult, sok még csak dédelgetős állapotban van, többek között van egy amolyan folyamatos vállalásszerű is, aminek a munkaneve (majdnem)mindennap segítség) kicsit nyitottabb szemmel próbálok járni a minivilágomban.
Az alapot az adta, hogy szerettem volna megőrizni valamit abból a maláj szépségből, amit ott kaptam, nevesül, hogy mindig, mindenki mosolygott. Persze, nekik könnyebb, mondhatnánk, pedig ez nem hiszem, hogy igaz.
Mentalitás kérdése szerintem, és sokszor szíven üt, ha azzal találkozom, hogy mennyire fáradtak, fakók az emberek.
Megfogadtam, hogy ha lehet, minden nap teszek valami olyat, ami másnak örömöt okoz. Bízva az energiaáralmásban, abban, hogy a jó dolgok körbejárnak, akik kapnak, azok abból az energiából továbbadnak majd.
Volt már olyan, hogy egy mellettem parkoló autóst megbüntettek, én pedig vettem egy százasért egy parkolójegyet és betettem egy cetlivel együtt a mikuláscsomagba, vagy a múltkori kuponozós hétvégén egy nagymamának adtam ajándékba húsz százalékot.
De vannak ennél kisebb dolgok is, mondjuk a mai épp egy babakocsitologatás 2 perce volt a játszón, amikor a bennfekvő nyolchetest sikerült megnyugtatnom a mozgatással, míg a mamája a nagyobbikkal a homokozóban végre építhetett egy akármit.
Azt hiszem, ha mindenki csak egy figyelmességet tenne minden nap, sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb nép lennénk, nem is beszélve arról, mekkora örömöt jelent adni...
Most ezt a fórumot felhasználva szeretnék kérni és egyben adni is.
A blogrollban szerepel egy baráti család, akik két kisfiút nevelnek, a nagyobbikuk Hannával majdnem egyidős, Miskonak hívják. Egy ritka betegséggel él, aminek a rövid neve DMD, röviden itt olvashattok róla. A betegség a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan.
Misko szülei egy alapítványt hívtak életre, amivel a hasonló ritka betegségekkel küzdő családokat, beleértve természetesen saját családjukat is támogatják. Az alapítvány munkája kiemelkedő fontosságú, hiszen nemcsak reményt ad, hanem közösséget épít, szemléletet formál.
Az elmúlt hetekben jelent meg a facebookon a Mosoly Játék, és jelenleg is elérhető néhány reklámspot.
Mindezek mögött rengeteg munka van, abban a hitben, hogy a Misko körül élők felismerik az ügy fontosságát, és minél több támogatót tudnak toborozni.
Hogy olvassátok, megosztjátok ezeket az oldalakat, nagy segítség, de a mivilágunkban anyagi javak nélkül pusztán a törekvés nem elég.
Amit kért tőlem Andi, Misko mamája, az az adónk egy százaléka.
Azt gondolom, aki még nem tette jó helyre, az most megteheti. Legyen ez a mai napi jótett. :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar