Selasa, 27 November 2012

Nincs is már kisbabánk...

Mert
1. Akinek ugyan csak két foga van, de minden reggel fogkefét követel, az már nem kisbaba.
2. Aki a sapkát a fejére biggyeszti, a zoknit a lábára próbálgatja, az akkor sem kisbaba, ha amúgy a babakocsiban mindkettőt egy mozdulattal rántja le és dobja a mélybe.
3. Aki ha éhes azt mondja amm, esetleg hamm, de ha bánata van, akkor kizárólag azt kiabálja mammmamama, az már nem kisbaba.
4. Aki bújócskázik velem, és érti, hogy ez mennyire vicces, az nem kisbaba.
5. Aki nappal méla undorral tolja el a cumisüveget, és veri ki a kanalat a kezemből, ha pépeset akarok adni, az akkor sem kisbaba, ha éjszaka hat deci rizstejet dönt le félálomban. Cumisüvegből.
6. És végül az, aki egyedül mászik a lépcsőn, és egymaga kifundálja, hogy lefelé tolatni a legcélszerűbb... nos az szerintem már nem kisbaba.
Hogy magamat meghazudtolva (fennen hangoztatom ám mindenhol, nyilván azért is, hogy én is elhiggyem, hogy ő az utolsó és rettenetesen jó is ez így mindenkinek...) ma reggel egészen elérzékenyüljek, mikor a pizsama alól előkerült az a kis napozó, amit még pocakos korában vettem, csak neki, akiről akkor még azt sem tudtuk, kislány lesz-e egyáltalán...

Picikének picike, de már nem kisbaba... Jajjnekem...

Tidak ada komentar:

Posting Komentar