És hogy a történet is kerek legyen, tegnap este elhoztuk a matracot is az ágykeretbe. Hannát a nagymamira bíztuk, magunkat meg a véletlenre, már amennyiben arra számítottunk, hogy a matrac befér az autóba. :) Kis híjja volt csak, (néha szeretem a volvot) de kipótolva némi gumipókkal szerencsésen hazajuttattuk. A súlya is tekintélyes, nem csak a mérete, így segítséget kellett kérnünk az ágyba helyezéséhez is, az egyik kedves szomszéd cipekedett végül Danival. Az eredmény: Csodás. :)
Ugyan elég szokatlan, hogy a nagyobbik szobában is alig maradt hely a monstrum mérete miatt, de a hétvégi kirohanásom, miszerint nem lehet úgy berendezni ezt a helyiséget, hogy mindenkinek ideális legyen, stb... némileg elmúlt, mikor kipróbáltam az új szerzeményt. Dani közben hazahozta Hannát, aki az esti mindenféle után hallani sem akart a saját helyéről, pedig egy ideig győzködtem, hogy neki ott is nagyon jó lenne. Végül 11kor aludt el... Front, fog, új matrac? Éjfélkor még megpróbáltam átcsempészni, de nem sikerült, így együtt aludt az egész család, először úgy, hogy mindenki el is fért!!! Szenzációs a matrac, a derekam reggelre nem fájt, (ez persze délutánra már el is múlt...) Dani hatkor kipihenten ébredt, Hannát pedig nyolckor szigorúan felkeltettük, elkerülendő a 11es lefekvést a mai napon.
Végeredmény: Mindenki boldog és elégedett, én pedig nagyon örülök, hogy van végre egy bútordarabunk, amiben nem voltunk hajlandóak kompromisszumot kötni. :)
Tidak ada komentar:
Posting Komentar