Benalmadena

Nos a Sunset Beach Club, ahol egy hetet töltünk majd, lényegesen eltér az eddigi összes helytől, ahol valaha külföldön éjszakáztunk. Egyrészt négycsillagos szálloda, másrészt nagyon nagy, harmadrészt olyan, mint egy nagy lakótelep. Ennek minden pozitívumával, úgymint supermarket a földszinten, meg bébimegörző, wifi a recepció melletti kis kandallós, bőrfoteles zugban, és medencék az udvaron. És minden negatívumával is, mint az apartman számomra teljesen életszerűtlen beosztásával, (a háló fala a folyósóval szomszédos, így minden ott elhaladó vendég összes titkát hallani lehet) a felettünk lakók összes zajának áthallásával, mivel kő a burkolat mindenütt, illetve a vasárnap délután háromkor kalapáló karbantartóval… De ezt is ki kell próbálni, Hannának pedig nagyjából ilyen közeg való (Dani szerint), bár én azt gondolom, Hannának elég egy lapát, és némi homok, ő bárhol jól érzi magát. Van mit tanulni tőle.

Majdnem tízkor keltünk, bár a magam részéről a mindenhonnan érkező zajok okoztak némi éjszakai, majd hajnali ébredést, de Hanna hagyott bennünket, kétszer felsírt éjjel, viszont így, hogy velünk aludt, egy mp múlva már aludt tovább. Dani reggel leliftezett reggeliért, aztán összeszedtük magunkat, és babakocsival útnak indultunk a városba. Már 10 órakor néhány hölgy a napágyakon süttette magát, vagyis süttette volna, ha lett volna nap. Mi hosszú nadrágban, és majdnem pulóverben indultunk el, egy porcikám sem kívánta a napágyat. Dani szerint angolok, vagy svédek lehetnek, mert nekik a szűrt fény, és a húsz fok elegendő indok a napozásra.

A parti sétányon néztünk körül, a tenger közelsége mindig nagyon jól esik mindannyiunknak. Nem mentünk nagyon sokáig, inkább a homokban ültünk le, de mire egy kilométert megtettünk, már hétágra sütött a nap, Hannáról le is került a harisnya, meg a pulcsi. A parton rengeteg kagyló, és apró kavics, ez előbbit szedtük nagy örömmel, Hanna pedig a vadiúj lapátot és gereblyét próbálta ki. Már ebédidő felé járt a nap, fél kettő volt, mire elindultunk hazafelé. Hanna a babakocsiban el is aludt, a szobában áttettem az ágyba, ahol majdnem két órát aludt, teljesen kidőlve, meg se moccant. A nappaliban van egy kanapé is, amin viszont mi aludtunk, ebéd nélkül, vagyis Dani azért megsütött egy pizzát, de mi csak az ébredés után majdnem fél ötkor ebédeltünk.

Az délutáni, kora esti program a benti medencében úszás volt, gyerekek a hét végén hatig lehetnek bent, tele is volt gyerekekkel a medence. Úszópelus híjján rendes pelenkában ment Hanna a vízbe, de egyáltalán nem zavarta, nagyokat ugrált, úszott, és közben fülig ért a szája. Messze ő volt a legkisebb, mégis teljes biztonsággal mozgott a vízben...

Vacsora előtt kimentünk megnézni a tengert a partra, olyan hűvös lett, miután lement a nap, hogy újra elkelt a hosszúnadrág, kendő, kapucni.

A lefekvést igyekeztünk emberi időbe előre hozni, Hanna partner is lett volna hozzá, de az idegen hely, zajok neki is megnehezítik az elalvást, majdnem háromnegyed óra forgolódás után végül fél 11 után aludt el…

A legújabb, hogy azt mondogatja, is, papa is, baba is, és ezt ismételgeti ezerszer J Nagyon édesJ